2013. november 14., csütörtök

Káposzta savanyítása

Régen írtam a blogomba, de régen is főztem, nemigen konyházok mostanság, mert a főzésnek létezik egy magasabb rendű szintje is (pálinkafőzés), és azzal vagyok leginkább elfoglalva.  Illetve a kert is ad dolgot bőven...
De most muszáj kitennem ezt a bejegyzést, mert végre kipróbálhatom magam a káposztasavanyításban! Az úgy volt... szóval betakarítottam a káposzta termésem. Ha most azt kérdezné valaki, hogy:
- Örülünk, Vincent? - arra az lenne a jó válasz, hogy igen is, meg nem is. Mert az ember örül a saját káposztájának. De annak már kevésbé, hogy az esők bekövetkeztével a káposztafejek megrepedtek, vizenyősek lettek, megfeketedtek, így aztán a tizenegy fejből mindössze tizenegy kiló szeletelt káposztám lett,  a fejeket le kellett faragni, a nyesedék ment a komposztba.
No, azért nincs ám kesergés!
Beszereztem a hozzávalókat: babérlevelet, szemes borsot, köménymagot, édeskömény magot (ez saját újításom), durva asztali sót, egy birsalmát, egy szép almát és három cső kápia paprikát, amit karikákra vágtam. Ha neked nincs saját káposztád, akkor megéri megvenni, és elkészíteni, mert igen durvul az ára, sokkal jobban - és kemikáliamentesen - jössz ki!



A 20 literes műanyag vödörben készítettem el. Leszeltem két fejet, bele a vödörbe, ment rá a só, a fűszer, megszórtam mindenikkel. Aztán - azt mondta az internetes kotta, ahonnan puskáztam -, hogy ököllel kellene gyömöszkölni. De nekem nincs használható öklöm, viszont van lapos aljú literes üvegem, hát ezt használtam ahhoz, hogy a káposztát megtörjem, és ezáltal a levét kinyerjem. Minden réteg után megtettem, és a végén kisebb lécdarabokkal fedtem le, a keresztlécre pedig keresztlécet tettem, és erre egy tisztára súrolt terméskövet.
Lepréseltem.
Most várom, hogy beinduljon. Jó helyet találtam neki, a barátaink melegházában fog állni, amíg ki nem forrja magát.
lesz belőle mindenféle finomság, jaj de várom már!

2013. október 4., péntek

Karalábé krémleves seberlivel

Tudod mi az a seberli? Én Fakanálforgató tollforgató blogjában találtam, mint grízkockát, és egy hozzászólásban olvastam, hogy Csíkban seberlinek hívják. Igaza van Tollforgatónak, nagyon finom levesbetét.
 

A karalábéleveshez egy darab óriás karalábét használtam, a másfél literes lábasom kicsi lett, annyi volt felkockázva. Olíva olajat forrósítottam, arra dobtam a karalábét, sóztam és tettem hozzá egy kanál házi vegetát (zöldségkrémet) és megszórtam kurkumával (szükséges az ízületeknek). Alaposan megdinszteltem, kicsit megszórtam liszttel, felengedtem tyúkkockás lével, addig főztem, amíg nem lett puha a karalábé. A főzés végén adtam hozzá vagy másfél deci fehérbort és három dús ág bazsalikomot. Végül botmixerrel összeturmixoltam.

A seberlihez négy tojásba kevertem két evőkanál grízt, majd sóztam, és alaposan felvertem, elkevertem. Hagytam állni tíz percet, majd kevés olajon mindkét oldalát pirosra süttem. Felkockáztam, és mehetett a levesbe. Finom volt!!!

2013. október 3., csütörtök

Babgulyás, nyugdíjas módra

Ez a nyugdíjas módra olyan módi, hogy az ember szereti a faluját, és reméli, hogy a falu sincs vele másképpen! Valóban el lehet mondani, hogy:

ITTHON VAGY(OK) - MAGYARORSZÁG SZERETLEK!

Ha valaki, akkor én igazán tudom értékelni, hogy végre itthon lehetek, nem kell szednem a sátorfát, és idegenben keresni a kenyérre valót. Jó Akán, jó itthon. És jó volt az elmúlt hétvégén az országot megmozgató rendezvénynek ebben a pici bakonyaljai faluban részese lenni. Itt persze nem volt semmi nagy durranás, nem voltak hírességek, nincsen semmi, amivel ország-világ előtt dicsekedhetnénk, de aki eljött, az jól érezte magát. Persze lehet, hogy badarságot beszélek. Mert azt hiszem, lehet nekünk is dicsekedni. Azzal a sok-sok aprósággal, pici emberkével, akik itt voltak, és akiknek valójában rendeztük ezt a szombat délutánt! Jó látni, hogy a 300 fős kis faluban ennyi az apróság, és persze a fiatal szülő! Ez egy olyan falu, aminek látható, hogy van és lesz jövője!
Olyan programokat sikerült szervezni, amiben minden pici, "fődig emberke" nagy buzgón vett részt! Sütőtök lámpás készítettek, és örültek neki:


A nyugdíjasoknál az a módi, hogy az asszonyok előkészítik a főzést, aztán a férfiak "belevezetik" a szükséges dolgokat a bográcsba, és learatják a dicsőséget... A dicsőség tárgya most:

BABGULYÁS

Amiből készült:
4 kg bab, 7,5 kg. lapocka, 2 db füstölt csülök, 1 kg hagyma, 10 ek. zsír 15 db sárgarépa, 10 db fehérrépa, fokhagyma 8 gerezd, 2 db húsos paprika,  fűszerek, úgymint őrölt kömény, pirospaprika, darált fekete bors, friss tárkony, csombor és lestyán.
A nagy kondérban felétettük a csülköket főni, majd amikor mál már puha volt, kivettük, felkockáztuk, és ment vissza főzővízbe (a csont is visszakerült). Időközben némi asszonyi segítséggel bent a gázon elkészült a pörkölt a lapockából és hagymából, ízesítettük, kapott a paprika mellett köményt is, meg fokhagymát.
A csülök főzővizébe kerültek a zöldségek meg a bab (előző este beáztattuk), és amikor már a bab puhulni kezdett, ment bele a pörkölt. Közben csipetkeszaggató versenyt hirdettek a leányok és ifiasszonyok között, s a verseny tárgyát is belefőztük a babgulyásba.



Főzés közben eltébláboltam és a programokat nézegettem. Volt célba dobó verseny a gyereknek, az apukák és a nagyszülők részére gyerek/unoka talicskáztatás szalmabálák között. és hogy tánc is legyen a bakonysárkányi iskola tanítója megnépitáncoltatta az ifjúságot meg az idősséget...



A kultúrház termében volt zumba is, de aki nem tudja, hogy mi az, az most se lesz okosabb. Aki tuggya, az adja át! Mindenesetre én azt láttam, hogy latin meg mindenféle ritmusos nótára ugráltak a hölgyek és a Tibi, meg efféle, 





2013. szeptember 17., kedd

Mit sütsz, kis szűcs? Tán...

A nyelvtörő aktualizálva így folytatódik: tán pálinkát sütsz kis szűcs?
Mit mondana erre Besenyő MPF István (Besenyő Minőségi Pálinkát Főző István, aki van...):
- Nooormáááliiis? Hát a pálinkát főzik, nem sütik!
Erre én akkor azt mondom, hogy bizony a főzős blogban van a helye a mostani bejegyzésemnek!

Az úgy kezdődött, hogy a születésnapomra keletkezett majdnem egy pálinkafőzőre való pénzem, amit "csak" ki kellett egészítenem. A lényeg, hogy vettem egy keverős, 30 literes pálinkafőzőt, és ahhoz járt egy öt órás tanfolyam is, aminek a végén valahogy nem kaptam meg a nagydoktori címet, de hál istennek van nyomtatóm, meg internet, és oklevél sémák.


Félretéve a tréfát szeretném előre bocsátani, hogy nem szállt fejembe a dicsőség, és nem akarok pálinkafőzésre oktatni senkit, csak most és a jövőben a pálinkafőzés címke és címek alatt el fogom mondani, hogyan csinálom, és miért úgy.

Az a helyzet, hogy már kétszer főztem pálinkát saját cefréből, alig mennyiséget, és most már tudom, alig minőséget produkálva. Semmit se tudtam semmiről, de hallottam itt-ott valamit. Azt tudtam, hogy vannak pálinkafőzések, ahol a szakaszos desztilláció elvén választják szét a pálinkát az izétől, a mindentől. Azt tudtam, hogy mindezt cefréből csinálják. A cefrét meg hullott, rossz gyümölcsből, ami már nem való lekvárnak sem.
Az első alkalommal ösztönösen a szépét szedtem fel, majd kimagoztam a szilvát, a fenekem majdnem hozzánőtt a fotelhez, három vödörnyit 3 rész Star Trek alatt tudtam kimagozni. De itt a faluban azt mondták, hogy minek töröm magam vele, nem kell kimagozni a cefrének valót. Tavaly nem is magoztam, az idén vagy 60 liternyit igen, a többit nem. Azt hittem, hogy ezzel mindent megtettem azért, hogy jó cefrém legyen, pedig...
Nos, nem igaz, hogy a cefrének mindent össze kell szedni, és minden mehet bele. Jó cefrét, csak szép, egészséges gyümölcsből tudsz csinálni. Persze amikor mindent összeszednek, mindent felhasználnak, azután kifőzetik a pálinkafőzdében, abból is lesz iható, "nem rossz" kategóriájú pálinka. Ám ez olyan, ami a "régi" ízlésnek felel meg, amikor nem a pálinka zamatát, a fajtára jellemző illatot keresték benne, hanem a lórúgást, itták a 60+ fokos főzetet, ami már nem igazán élvezhető. de férfias volt. Sokáig én is ezt követtem, de hál' Istennek ma már a 42-50 fok közötti pálinkákat készítjük itthon. Ez igazán élvezhető, anélkül, hogy szétmaratnám a nyelőcsövemet.

Szóval ott tartok, hogy az idén volt 60 liternyi magozott cefrém, és a többi (200 liter) magozatlan, innen folytatom.

2013. szeptember 8., vasárnap

Befejeztem

a tanulmányaimat a Corvinus Egyetemen! (Azt hiszem, így kell elejteni a szavakat sznob társaságban...) De tényleg! Itt a diplomám:


Jövőre lesz nekem szakszerű cefrém (az idein már nincs mit javítani rajta, gyorsan ki kell főzni), meg csúcsminőségű pálinkám!

2013. szeptember 6., péntek

Seafalcon saját levében

Szeptember 13-a (most péntek!) az olvasás éjszakája. Székesfehérváron ez alkalomból feltálalják Seafalcont saját levében, és még sok mindenki mást is, most a gasztronómia jegyében olvasnak majd Fehérvárott. Olvasd ki a plakátot, és ha van kedved, ha tudsz gyere el!


2013. szeptember 3., kedd

Cukkinis paradicsom csatni - kétszer főzött

Mint azt a fészbukon ígértem volt többeknek, íme a cukkinis paradicsom csatni receptje, de azért van benne egy kis kurfli, mert miként a címben is írva vagyon, kétszer főzött! Hát kérem szépen, íme az okosság:

Csípős, cukkinis paradicsomcsatni Végy 4 kiló paradicsomot, egy kiló hagymát, 3 db. salátának való cukkinit, ízlésed szerinti mennyiségben barna cukrot (nálam ez másfél kiló volt, mert a csatni akkor jó, ha édes mint a méz és úgy csíp, olyan forró, mint a pokol), zellerszárat (keveset, azaz három szálat), bazsalikomot egy nagy csokorral, friss gyömbért két evőkanálnyit, és almaecetet, ebből lesz a finomság!
A paradicsomot természetesen meghámoztam, forró vízbe dobtam, majd hidegbe, szépen lejött a héja, ment a befőző lábasba. A hagymát szálasra vágtam, mert úgy szeretem. Zutty a paradicsomra. Következett a cukkini: félbe vágtam, majd gyufaszál vastagságúra szeltem, mert azt akartam, hogy a főzés után is maradjon darabos. Ezen okból a zellerszárakat is 2 centi hosszúra vágtam. (Van az idény szárzellerem a kertben, de nem igazán sikerült, bár kicsit vastagabb a szár, mint a gumósé.) Alaposan elkavartam, és elkezdtem főzni.

Nagyjából egy óra múlva adtam hozzá a cukrot. Időközben a megreszelt gyömbért is beletettem. Nagyjából két órát főtt. A végén tettem bele a durvára vágott bazsalikomot és az ecetet. Nálam fél liter borecetet vett fel, addig kóstolgattam, amíg azt nem mondtam, hogy: na, most pont jó!
Most jött az üvegekbe töltés, de persze csak a felét, mert mindig két félét főzök a csatniból: édest és csípőst. A felébe belekotortam a csípős paprikát (mindenki azt használjon, amije van, amit szeret, én cseresznyepaprikával és jalapeñoval ízesítettem. Ezek is mentek a csatniba, főztem még egyet, majd bele az üvegbe. Egy beáztatott celofánra csavartam a tetőt. Most ment be a dunsztba, és amikor az asszonykám hazajött eldicsekedtem neki. Nagyon tetszett neki a remekem.

Aztán a fejemhez kaptam: kifelejtettem a tartósítót... Az asszonykám vállalta az újrafőzést, csak nekem kellett kibontanom az üvegeket! Belekeverte a kálium szorbátot mokkáskanálnyit mindössze, rottyant egyet, majd ment az üvegekbe újra, dunszt, és kész a kétszer főzött csatni!
Ha nem fog télen megromlani, az Oroszlánné érdeme lesz!

Amit a kálium szorbátról jó ha tudsz: " Szorbinsav: új, enyhén szúrós szagú, fehér kristályos anyag élesztő és penész gombák ellen. A tiszta szorbinsav vízben nehezen oldódik, ezért a nátriummal, calciummal vagy a káliummal oldott sóját (pl. Kálium-szorbát) forgalmazzák. Előnye, hogy az emberi szervezetben lebomlik, széndioxidra és vízre, vagyis nem halmozódik fel. Nincs mellékíze és nem befolyásolja a készítmény színét sem. Felhasználható mennyiség 1,0 g/kg." Forrás: http://vitalitas.hu/olvasosarok/online/elelmvez/2001/7/Tartos.htm
Frissít

2013. augusztus 29., csütörtök

Szexi paradicsomok


Most paradicsom befőzéssel foglalatoskodom (cukkinis paradicsomcsatni van soron), és kiválogattam a fiú paradicsomokat, a lányok örömére!


2013. augusztus 22., csütörtök

Gyömbéres, bazsalikomos szilvacsatni

A csatni az egyik nagy kedvencem! Jöhet pirítósra, jöhet kenyérre, jöhet húshoz, jöhet rizshez, jöhet mindig! Hál' Istennek, a kert ontja a zöldséget, gyümölcsöt, itt az ideje a főzésének!

Még sehol nem olvastam, hallottam, hogy a szilvát és a bazsalikomot házasságra kényszerítsék. Honnan az ötlet?
Vettem egy ötszintes aszaló készüléket. A perzselő nap elkezdte a lehullott szilvát aszalni, ezzel a masinával fejeztem be. Négy tálca lett tele szilvával, és hogy az ötödik ne legyen kihasználatlan, teletettem bazsalikommal, hadd száradjon ki. Nos, amikor pár óra múlva beléptem a garázsba, hallatlanul kellemes illat fogadott: a szilva és a bazsalikom hallatlanul harmonizál, nagyon jó együtt! Ez adta az ötletet, hogy készítsek szilvából csatnit, és tegyek hozzá bazsalikomot.
Ahogyan a tudást kiolvastam a netről a gugli által, kell hozzá friss gyömbér is, meg egyebek. Az enyémhez a hozzávalók:
4 kg szilva, 1 kg vöröshagyma, 1 kg zöld paradicsom, 25 gr. friss gyömbér lereszelve, 1,5 kg barna cukor, egy nagy csokor bazsalikom, 4dl. borecet, 1 ek. szegfűszeg, 1 ek. őrölt fahéj, 2 ek. kurkuma, 150 gr chili (vagy ízlés szerint)

Nem kell cifrázni, a hozzávalókat az ecet kivételével egybe kell önteni, és el kell kezdeni főzni. Vannak, akik megadják a főzési időt, én nem. A lényeg, hogy a hagyma és a zöld paradicsom megpuhuljon benne, de ne főjön szét! A főzés végén add hozzá az ecetet, ezzel csak rottyanjon egy keveset.
Mivel háromfélét készítettem, ezt a hozzávalók adagolásával értem el.
Mielőtt beletettem volna a bazsalikomot, kivettem négy üvegnyit, ez lett a gyömbéres szilva csatni.
Ezután adtam hozzá a bazsalikomot, negyed órát még főztem, és kivettem megint négy üveggel, ezek lettek a gyömbéres bazsalikomos finomságok. Ekkor ment bele a csilipaprika, de ez nem igaz, mert négy cseresznyepaprika, vagy 8 darab macskapöcse paprika és vagy hat darab hosszúkás  jó erős paprika (amit Romániából kaptam, és az idén már én is termeltem), de manapság mindenre csilit mondunk ami erős... Ebből lett tíz üveggel. Ezek kis üvegek, ha nem derülne ki a fényképről.

2013. augusztus 21., szerda

Provance-i egytálétel avagy működik a bográcsozóm!


Minden, ami késik, előbb-utóbb bekövetkezik, mint például a bográcsozóm kipróbálása. Isten bocsássa meg, hogy eddig nem volt kedvem 59 fokon, a napsütésben előbb ropogósra sülni, mint a kaja...
De a családi összejövetelre már tűrhetős volt az idő, lehetett bográcsban főzni!

Az asszonykám találta a receptet. Megvette a 100 legjobb bográcsétel című receptfüzetet, és abban volt ennek a kajának a leírása. Tíz főre vásároltunk, kilencen voltunk, és előre bocsátom: igazán remek étel került az asztalra!

Akkor nézzük a hozzávalókat: (egy kiló húsra vetítve)
1 kg. marhafartő, közepes kockára vágva,
20 deka vereshagyma (én ha bográcsban főzök akkor kizárólag karikára - félkarikára - vágom, nem kockázom)
20 dkg. sárgarépa felkarikázva,
20 deka jó húsos kolozsvári szalonna,
2 evőkanál paradicsompüré,
3 gerezd fokhagyma pépesítve (kockára aprítod, kupacba összehúzod, megsózod és a kés lapjával pépessé töröd)
10 deka magozott fekete olajbogyó,
50 deka hámozott paradicsom (a francia recept azt írja, hogy ki is kell magozni, de én azzal nem foglalkoztam)
őrölt bors, só, fél csokor petrezselyemzöld, csipetnyi szárított kakukkfű,
1 dl olaj,
3 deci erőleves (ez marhahúsleves kockából készült),
3 deci vörösbor,
és most jön a kurfli: a recept azt mondja, hogy 2,5 deka liszt és 5 deka vaj, amit simára keverünk, majd a végén ezzel sűrítjük. Ezt én nem mertem megcsinálni gyakorlat nélkül, ezért 3 deci tejföllel és liszttel habarást készítettem, azzal sűrítettem.

Nagyon fontos, hogy a főzés kezdete előtt rakj tüzet a bogrács alá, ehhez nem írom le a hozzávalókat, csak mondom, hogy lakásfelújításból van bontott parkettánk, az igazán remek tüzelő! Ha neked nincs, akkor a szoba sarkánál kezd a bontást...

Na, szóval ha a láng alább hagyott, az olajon pirítsd meg a húst. Vedd ki, tedd félre, tartsd melegen.
A visszamaradt olajra dobd rá a szalonnát, hagymát, sárgarépát. Öt perc alatt pirítsd meg, majd mehet bele a paradicsompüré, a fokhagyma, az erőleves és a vörösbor. Sózzad, borsozzad, kakukkfüzzed, majd forrald fel. Ezután megy bele a hús.

Közepes tűzön (4 parketta, 20 centire a bogrács aljától amikor már parázslik, ez a közepes fokozat nálam :-) egy órán keresztül főzzük. Ezután jön bele a paradicsom és az olajbogyó, a vajjal elkevert lisztet belevegyíted (én tejfölös habarást készítettem), összeforralod, és kész. Nálam a duma miatt a tűz majdnem elaludt, ezért a főzési idő másfél óra lett. A végén kevertük bele a petrezselyemzöldet!

Készítettünk hozzá főtt burgonyát, a kis bogrács aljába azt tettük, és rászedtük a húst. megmondom az őszintét, hogy ez még fog készülni, mert igencsak ehetős étel!

Jó étvágyat hozzá!

2013. augusztus 6., kedd

Hogyan készül az aszalt szilva

A kérdés csupán csak annyi, hogy ez kérdés "legyen-e vagy állítás-e legyen-e"?
Mert az történt, hogy barom sok szilva van a fán, és ahogyan a népdal is mondja: Hull a szilva a fáról... stb. stb. Hát az bizony lehullik, de még mennyi, ha olyan szélvihar van érési időben, mint öt napja. Nos annyi, hogy nem vagyok képes összeszedni.
Ha lehajolok majd felemelkedem, akkor szédülök egy sort. Ha maradok lehajolva, akkor a térd körüli izmaim kezdenek el nagyon gyorsan tiltakozni, ezér' ravaszul megvártam, hogy jöjjenek vendégek, majd velük összeszedetem (egy részét...) A lényeg a lényeg, hogy a szilva pihent vagy 4 napot a fűben ebben a rekkenő kánikulában. Tegnap reggelre már minden cefrés hordóm megtelt, de szilva még volt dögivel. És kipattant a szikra, amikor három-négy, aszalódásnak indult szemet találtam: ha a szilva elkezdett a fűben aszalódni, akkor bizonyára hajlandó azt tálcán is megtenni...
Nosza összeszedtem egy rakatot, alaposan megmostam, majd tálcára velük. Most azt várom, hogy szépen kiszáradjanak.
Legyen a cím kérdés, és hozzáteszem még: meg fog gy aszalódni a napon? Te hogyan aszalod (aszalnád, fogod, szokod aszalni)?

Megmutatom képen is:


2013. július 30., kedd

Chili babbal

Van úgy, hogy az ember hirtelen nagyon megkíván valamit. Nos én is így voltam a chilivel. Az asszony Pesten, így aztán főzhet megfelelően erős ételt. És mi más lenne, mint a chili?
Mivel az ötlet hirtelen jött, ezért konzerv babból készítettem.
Egy nagy fej hagymát vékonyan felszeleteltem. Ha magamnak főzök, akkor nem vágom a hagymát kockára, hagyom szálasra, mert én így szeretem. (Ha ezt az apám olvasná! Meg nem eszi a hagymát... az édesanyja sikeresen megutáltatta vele.) A hagymát szalonna kiolvasztott zsírjára tettem. Beleszórtam a doboz alján levő tavalyelőtti erős paprikát, felkarikáztam egy csípős zöldpaprikát, majd beledobtam fél kiló darált húst. Sóztam, borsoztam.
Amikor mr majdnem elfőtte a saját levét, szórtam bele egy evőkanál erős pirospaprikát (saját darálású), és beleöntöttem egy 25 dekás konzerv vörös babot. Jöttek a zöld fűszerek: zsálya és oregano valamint két nagy gerezd fokhagyma apróra vágva, csak egy keveset főztem együtt, nehogy a bab szétmenjen.
Olyan erős volt, hogy az egész fejem, nyakam, hátam izzadt, csak úgy csurgott rólam a víz!!! Rég ettem ilyen finom chilit!

2013. július 22., hétfő

A hobbiparaszt paradicsomja

 Nagyon szeretek a kertben matatni, tenni venni. Ezt érzem igazi "alkotásnak", megtermelni az élelmiszert (életet). Csinálom, ahogyan tudom, ahogyan az egészségem engedi. De akármennyit is végzek, a nap legkellemesebb órái ezek.
A jó pap holtig tanul, tartja a mondás, de nemcsak a pap, hanem a hobbiparaszt is! Én nem szégyellem, hogy amit nem tudok megkérdezzem, és amit hallok, azt alkalmazzam (főleg, ha nagyon igaznak tűnik).
Nos, így jártam a paradicsommal is. Van egy kertész barátunk a szomszédban, akitől most azt tanultam, hogy a paradicsomot gondozni kell.
Eddig egyszerű volt, azt csináltam, amit gondoltam: mag a földbe -> palánta -> kiültetés -> karózás és kötözés -> szüret.
Nos most már közbe jön a "metszés" vagy a lombozás is. A sok-sok levéltől megszabadítom a tövet, ami csak árnyékol, és elveszi a növény erejét.
Így nézett ki a paradicsom, láthatod, hogy milyen dús a lombozata, a gyümölcsök alig látszanak:

És így, miután megszabadítottam a felesleges levelektől. A zöld paradicsomok a napfényre kerültek, így már remény van arra, hogy a napfényen beérjenek! Arról nem beszélve, hogy a földbe ásott műanyag palackhoz is sokkal könnyebb hozzáférni öntözéskor! El kell mondjam, hogy ez nagyon bejött! A víz közvetlenül a gyökerekhez kerül, meg is látszik a növényeimen!


Itt a lugasparadicsomot mutatom, ugyanazzal a módszerrel kezelem, és nagyon szépen fejlődik!


És utoljára a támrendszer "kakukktojása", mert ez két tő kísérleti kolbásztök. Ha beválik, jövőre több lesz ebből is!


Mindenkinek jó kertészkedést!

2013. július 21., vasárnap

A nyári "szentháromság": padlizsán, paradicsom, bazsalikom

Sajnos elég régen írtam bejegyzést. Ugyanis van fontosabb dolgom is, mint a gép előtt vesztegetni a drága időt. Elmúlt a lelkesedés, talán majd télen visszatér, amikor a kert is pihen.

Most csak megmutatom az egyik ebédem, és a tegnapi vacsorám. Sajnos a padlizsán még nem a kertből való, de hamarost... A paradicsom és a bazsalikom igen!

 Az ebédem a padlizsános-paradicsomos-bazsalikomos spagetti volt. Igen közel áll a ratatujhoz, de mégsem az. A padlizsánt kockákra vágva megsütöm nagyon forró serpenyőben, hogy ne égjen, de azonnal piruljon. A paradicsomot dinsztelt hagymára dobom, sózom, adok hozzá borsot bőven, majd beleforgatom a sült tojásgyümölcsöt, végül mikor levettem a tűzről, jöhet a friss petrezselyem és bazsalikom. Isteni ebéd!

A tegnapi vacsorám egy nagy szelet pirítósra került: Az ujjnyi vastagra karikázott padlizsánt megsütöttem olíva olajban, tepsibe raktam, erre jött a paradicsom. Sóztam borsoztam. Megpakoltam bazsalikomlevéllel, majd jöhet a mozzarella!
Alig várom, hogy a kertben megteremjen az első padlizsán, ugyanezt fogok belőle készíteni!

2013. június 25., kedd

Zsályás, kakukkfüves sült krumpli

Sültkrumpli2Régen blogoltam. Másra kellett az idő, és megmondom őszintén, hogy remek időszak volt, amit internet és számítógép nélkül töltöttem! De munka ide, elfoglaltság oda, enni kell. Az asszonykám a fiának főzött Pesten, nekem meg csak alig volt időm, hogy a konyhára gondoljak. Ezért aztán csak gyors kaja jöhet szóba. Mivel éppen a maradék krumplit csírátlanítottam a pincében, mi más lehetett volna, mint krumpli.
A hámozás és a szeletelés nem igényel magyarázatot.
A tepsit meglocsoltam olíva olajjal és beborítottam zsályalevelekkel. Erre jött a burgonya, mindegyikre tettem friss kakukkfüvet és alaposan megszórtam erős paprikával, meglocsoltam olíva olajjal, és ment a sütőbe.
Sültkrumpli1
Harminc perc alatt szépen megsült. Teával isteni vacsora volt.
Amiért úgy gondoltam, hogy blogban a helye, az a zsályás megoldás. A levelek finoman megsültek, ropogósak voltak, egy csodálatos új ízt fedeztem fel, mert nagyobb mennyiségben az idén kezdjük, kezdtük a zsályát használni. Az ötlet onnan jött, hogy kaptam egy hozzászólást Tálalótól, hogy ő készít pirított zsályalevelet.
Természetesen lehet köretként is enni, úgy hiszem mindenhez passzol, amihez sült krumpliköretet fogyasztunk.

2013. május 24., péntek

Megmutatom a bordó zsályát (Mártinak)

Márti (Ízek, zamatok blog) a Zsályaleves recept hozzászólásában írta, hogy még nem látott lila (bordó) levelű zsályát.
Nos neki mutatom meg, de mások is megnézhetik.
Itt magában a pince mellett:



Itt pedig egy zöld levelű zsálya mellett, hogy össze lehessen hasonlítani:


Most rákattantunk, és amibe tehetjük, bele is tesszük! Én például most többféle egyszerű kaját eszem, ami csak... de legyen majd egy blogbejegyzés!

2013. május 21., kedd

A fűszerkert ajándéka: zsályaleves

Dúsan burjánzik a zöld és a bordó levelű zsálya a fűszerkertünkben, már arra gondoltam, hogy a felét át kell telepítenem, mert elnyomja a többit: a lestyánt, a szurokfüvet (oreganót), kakukkfüvet, a még alig kikelt borsikafüvet, a pici petruskát, és a most éledező borsmentát, a nagy bokor curryt vagy a szintén erőteljesen bokrosodó levendulát.
Aztán csak alaposan megritkítottam, és az asszonykám finom levest készített belőle. Nem tudom, honnan van a recept, de nagyon finom lett!

Hozzávalók:
2 csokor zsályalevél, egy fej vöröshagyma, 5 ek. vaj, 1 ek. apróra vágott snidling, 8 dl húsleves (víz), 2 tojássárgája, 2 dl. tejszín, 1 dl fehérbor (ez megszaladt, a recept szerint 0,5 dl), só, fehér bors, szerecsendió.

Egy ek. vajon megdinszteled a hagymát, hozzáadod az apróra vágott zsályát,  sózod, borsozod, reszelsz rá friss szerecsendiót, amikor megfonnyadt, felöntöd a vízzel (húslevessel). Tíz percnyi fövés után hozzáadod a fehérbort, lekapcsolod a gázt, hagyod kicsit hűlni, majd a két tojássárgájával elkevert tejszínt folytonos keverés mellett hozzáöntöd. Hagyod kicsit állni, megszórod a snidlinggel majd vajon pirított zsemlekockával tálalod. Azt hiszem ez utóbbi lényeges, a vajban sült kenyér íze nagyon jól passzol ehhez a leveshez. Azt hiszem, legközelebb el fogjuk turmixolni, hogy krémleves legyen, és utána szórjuk meg snidlinggel.


A második fogás tésztasaláta volt farfallából, kertben termett retek, zöldhagyma, és póré bolti: uborka, paradicsom, rukkola került bele. Olíva olaj, pár csepp szezámolaj, só, fehér bors, balzsamecet volt az ízesítése.

2013. május 6., hétfő

Jól enni, jól lenni

A T.bálint Kiadó újabb gasztronómiai különlegességgel jelentkezik: a TV Paprika egyik sztárséfje, az ausztrál Neil Perry remek szakácskönyvét jelenteti meg a napokban.

Szeretem a kiadó szakácskönyveit, alig várom, hogy kézbe vegyem, és böngészhessek a receptek közül.

Érdekességként megemlítem, hogy a kiadónál előrendelési akcióban az első 30 rendelő az Ízek és érzések gasztromagazin egy éves előfizetését kapja ajándékba. 

Neil Perry, a televíziós műsoraiból a magyar közönség számára is jól ismert, ausztrál sztárséf. Új könyvében saját, legkedvesebb ételeinek receptjeiből ad pazar válogatást. Azokból, amelyeket szabadidejében, otthon, családja és barátai legnagyobb örömére rendszeresen készít.
Ez a könyv nem a manapság divatos, bonyolult különlegességeket dicsőíti, hanem a békés, nyugodt, otthoni öröm-főzést, aminek Perry akár a maga kedvére, egy hosszú nap után, még éjszaka is képes nekiállni. Valóban végtelenül egyszerű, ám annál fantasztikusabb ízharmóniákkal ismerteti meg olvasóit, amelyek kivétel nélkül bevált, kipróbált fogások.
A (hölgyek nem kis örömére) igen jóképű, „szolid macsó” Perry a könyv minden oldalán emlékezteti olvasóit, hogy a főzés állandó örömforrás. A közös étkezés pedig – különösen a szeretteink, barátaink körében – akkor is minden alkalommal az élet kivételes ajándéka, ha csupán egy omlettet ütünk össze vasárnap reggelire.
A gyönyörű kötetet páratlan szépségű és hangulatú fotók teszik még különlegesebbé.



Ízek és Érzések recept- és gasztro-életmód magazin

Az Ízek és Érzések magazin az egészséges életmód és táplálkozás területén nyújt hónapról hónapra segítséget az olvasóknak. A magazinban szereplő szakértői tanácsok, valamint egészséges ételreceptek könnyen beépíthetők a mindennapokba, teljes értékű életet és étkezést biztosítva. Sőt! még a vegetáriánusok, a laktóz-, gluténérzékenyek, illetve a cukorbetegek és candidások is megtalálják a számukra fogyasztható ételeket. Keressék kéthavonta az újságosoknál!



2013. május 4., szombat

A hobbiparaszt pórélevest főz

Nemrégen kiszedtem a kísérleti póréhagymáimat, amiket tavaly tavasszal ültettem. Tizenkét palántából 10 szál lett, abból több mint a fele szép vastag, de persze volt egypár vékonka is. Nos ebből póréhagymaleves készült.


Négy szál vékony pórét vágtam össze, egészen a levélcsúcs száradóban levő hegyéig. Olíva olajon megdinszteltem, majd meghintettem egy evőkanál liszttel. Felengedtem másfél liter vízzel, majd sóztam, fehér borsoztam, és adtam hozzá két mokkáskanál kurkumát (ettől a sárga színe, és a térdízületemet hivatott gyógyítani).Puhára főztem, majd a szabadban tálaltam. Én meghintettem jó csípős paprikával, de ez nem kötelező.
Azt hiszem, hogy mostanában nemigen fogok húsos ételeket kitenni, mert a bőrgyógyász azt mondta bizonyos nyavalyámra, hogy akkor most fejezzem be a húsevést (tej, tojás mehet). Nem tudom, hogy a hústalanság, vagy a kenyőcs és a gyógysampon vagy az agykontroll használ-é, de szépen gyógyulok... 

2013. április 16., kedd

A rántott csirkeszárny dícsérete

cékláspüré2Az ember mindenevő, mindent megeszik, van amit szívesen, van amit kevésbé. De vannak kaják, aminek nem tud ellenállni, és az én esetemben a rántott csirkeszárny ezek közé tartozik. Csak jól legyen elkészítve és királyi lakoma! Mert sajnos el lehet rontani ezt is. De ha minden klappol, akkor ropogós a burka, szaftos, omlós a húsa, körbeudvarolja az ínyedet, és úgy érzed, remek ez a nap, amikor ilyen finomat ehetsz!
A változatosságot pedig a körete adja. Lehet rizzsel, salátával, kuszkusszal, krumplival, soroljam még? Nálam a krumplipüré az egyik legjobban hozzáillő köret, de akkor fejes saláta dukál hozzá. A téli tavaszban az embernek kimozdulni sem volt kedve, nemhogy kocsiba ülni, Kisbérre menni salátáért.
Így aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve céklás pürét találtam ki köretnek, mert már láttam ilyen csodát más főzős blogban.  Külön megfőztem a céklát és a krumplit, majd együtt törtem össze őket. Ment bele a házi tejföl és kevés vaj, só. A szerecsendiót most kihagytam, mert a cékla ízéhez nem igazán passzol. De egy kávéskanálnyi kurkumát tettem bele (ez nálam most gyógyszernek nem minősülő készítmény, ami gyógyítani hivatott a térdízületem).
Amikor a változatosságról beszéltem, nem említettem, hogy szoktam "játszani" a burkával. Most a morzsába belekevertem kevéske kukoricalisztet, azokat látni fehér, apró pöttyökként. de meg szoktam bolondítani szezámmaggal is, és uram bocsá' mákkal is...

2013. április 8., hétfő

Barna rizs sült zöldségekkel

Jó régen nem jelentkeztem, de hát jó régen volt időm a konyhában tevékenykedni. Most is az asszonykám főztjét mutatom meg, mert nagyon finomra sikeredett!

Húsvét előtt ettük, ez volt Nagypénteken az ebéd, így ne csodálkozz, hogy nem volt hús hozzá, bár ha nem böjti napon készül, akkor finom lehet hozzá egy kis rántott csirkecomb...



A barna rizst pirított hagymás olajon kissé megdinsztelte az asszonykám, a főzőlébe tett házi zöldségkrémet (Vegetát), és a végén belekevert egy fél zacskó mirelit zöldborsót, így maga a rizs is finom lett.  A besózott és lecsepegtetett zöldségeket külön sütötte meg. Volt gomba, cukkini, padlizsán, és most ettük meg a saját termésű lila krumpli végét... (Ez persze így nagyképű megfogalmazás, mert mindössze egyszer ettünk belőle, kész: ennyi termett!)

2013. március 20., szerda

Pacalleves

Nagyon régen főztem pacallevest, pedig igencsak a fogamra való étek! A múltkor megláttam a hentespulton a felcsíkozott pacalt, nem álltam meg, hogy ne vegyek egy félkilónyit. A lehet egy kicsit több kérdésre bólintottam, így hatvanöt dekából főztem.
Szokás szerint előbb gugli.
Most a lengyel változatot, a flakit szerettem volna megcsinálni, de nem volt minden hozzávaló itthon, így maradt az erdélyi-román leves a ciorba de burta. Az is igaz, hogy szerettem volna úgy elkészíteni, mint azt Constantában szokás, de ahhoz meg nem volt borjúláb (de még a helyettesítője, a sertésköröm sem).
Így a tejfölös, tárkonyecetes változatot főztem meg.
A pacalt feltettem főni, egy óra múlva leöntöttem róla a vizet. Újabb egy óra, és a víz megint ment ki. Csak a harmadik alkalommal adtam hozzá nagyjából egy kilónyi csontot. Egy nagy fej hagymát kockára vágtam, és olajon feltettem dinsztelni, majd hozzáadtam a gyufaszálnyira (julienre) vágott zöldségeket: két sárgarépát, egy fehérrépát, egy negyed zellert. Megdinszteltem, és rászűrtem a csontlevet, hozzátettem a pacalt, és egy órán keresztül főztem. Negyed órával a vége előtt sóztam, borsoztam, és adtam hozzá a tárkonyecetet. Amikor elkészült, elkevertem két tojássárgáját egy tejföllel, majd óvatosan hozzáadtam a leveshez. Tálaláskor egy fél cseresznyepaprikát és pár karika erős paprikát is tettem rá.

2013. március 16., szombat

Csicsókázzunk: leves, kenyér, nyögvenyelő

Az utóbbi hetek számomra nagyon kemények voltak, nem is blogoltam, de mostanra nyugi van, hát lássuk, mivel maradtam el. A napfényes március eleje számomra csicsókaszezon volt. Egy tő alatt egy vödörnyi egészség... finomság... nagyon szeretem, és kezdek hozzászokni, ha érted, mire gondolok.

Az utolsó bejegyzés egy római kömény saláta volt. De nemcsak saláta készült belőle, hanem krémleves is. A recept azt írta, hogy kell bele krumpli, nosza, helyettesítsük csicsókával.
Így készült:
Három darab (pontosan 52 deka volt) édeskömény gumót vékonyan felszeleteltem. Egy fél póréhagymát szintén, olíva olajon megdinszteltem, majd rádobtam a finocchiót (édesköményt). Megdinszteltem, majd három nagyobb (10 dekányi) csicsókát felkockázva adtam hozzá, majd felöntöttem vízzel (amiben egy tyúkhúsleves kockát feloldottam, nehogy bio legyen a kaja). Amikor minden megfőtt, mixerrel pépesítettem, majd 1,5 deci tejföllel sűrítettem. A tálaláskor megpötyögtettem házi tabaszkóval, és egy kanál tejfölt is tettem rá.
Ez a második levesem volt, az első nem igazán sikerült, mert ott az édeskömény és a csicsóka aránya 1:1 volt (fél-fél kiló), és így az édeskömény íze elveszett, a csicsóka elnyomta. A házi tabaszkót úgy készítettem, hogy a házi csilipaprika krém üvegét kimostam kevés vízzel, ezt locsoltam rá...


Készítettem a krumplis kenyér analógiájára csicsókás kenyeret is. 40 deka BL 80-as (Nagymama lisztje) és 40 deka BL-55-höz (finomliszt) majdnem egy egész kocka élesztőt használtam, langyos vizet, sót, cukrot az élesztőhöz egy kanálnyit, valamint 30 deka megfőzött és összetört csicsókát. közepesen keményre gyúrtam, kétszer kelesztettem, majd tepsiben kisütöttem. A képen a barna foltok a héjában nagyobb csicsókadarabok.


És maradjon utoljára a sztrapacska csicsókából:


Lereszeltem jó fél kilót, kapott két tojást, és annyi lisztet, amennyit felvett.(nagyjából negyven dekát). Sűrűbbre hagytam, mint a palacsintatésztát, majd fövésben levő vízbe szaggattam nagykanállal, mert ez a kaja csak úgy ízletes, ha igazi "nyögvenyelő". Házi túró, tejfel és csilipaprikapor a tetejére, így tálaltam.

2013. március 1., péntek

Trieszti finocchio saláta és egy kis sztorizás

Nem tudom, ez a bejegyzés hova illik? A főzős vagy a mesélős blogomba? (-e?)...
Legyen mindkettőbe.
Az a helyzet, hogy a Lidliben vásároltunk, és normális áron árultak édesköményt. Azonnal lecsaptam rá. Most már tudom, hogyan hívják ezt a mediterrán konyhában népszerű zöldséget, de sokáig csak így ismertem: finocchio. És mindez a legkedvesebb olasz városomhoz, Trieszthez kapcsolódik.
Valamikor réges rég volt egyszer egy hajó, amit úgy hívtak, hogy M/S Herend.  Gyönyörűséges, kecses hajó volt, méltán lehetett büszke rá az Angyalföldi Hajógyár! Ezen a hajón szolgáltam együtt az egyik kedves kollégámmal, megmondom én a nevét is, nem hinném, hogy megorrol rám (személyiségi jogaiból kifolyólag): Szabó Peti volt a sior, én meg a matróz. Sokat jártunk ki együtt, és egyszercsak rákaptunk arra, hogy kint vacsorázzunk. Találtunk egy kis éttermet, családi vállalkozás volt, afféle otthonos, amit tűzzel vassal irt az EU, helyettük fémcsillogó pultok, mindenféle higiéniás előírásoknak megfelelő unalmas helyeket engedélyeznek. No de akkor még voltak jó helyek! Ez is olyan volt:
Az asztalokon kockás terítő, egy kenyérkosár kis bucikkal, sótartó, bors meg olíva olaj és a borecet a szokásos tartóban. A tulaj felesége vagy a nagyfia jött felvenni a rendelést. Mi mindig ugyanazt kértük:
- Calamaretti fritti, insalada, un quarto vino rosso. Harmadik alkalommal már csak rákerdeztek, hogy ugye...? Hát persze,, hogy ugye!
Nos a saláta mindig az idénynek megfelelő volt. Mivel ezen a hajón télen hajóztam, mindig finocchio és paradicsom volt a tányéron. Megsóztuk, meglocsoltuk olíva olajjal, kevéskle borecet és bors. Ennyi volt az ízesítése. Mennyei volt! Csuda jókat ettünk Petivel!
Szeretnéd tudni, melyik volt ez a ristorante?
Nos, a főutcán az állomástól jössz, akkor a Giovanni oldalán az első kis utcába befordulsz, abba, amelyikbe a funicolare is megy (kék kötélvasút, amivel felmehetsz Villa Opicinába)... persze már nincs meg az étterem.Apropó Giovanni, illetve nekem Dzsónavi. Erről meg eszembe jut az öreg bócman esete.
Hazautazott, engem kért meg, hoyg kísárjem ki az állomásra:
- Pista patkány, maga velem jön, mert löket idevalósiul! - adta ki az ordert. Az hogy patkánynak hívott semmit nem jelentett, mert mindenkit, még a barbát is úgy hívta, legfeljebb őt csak a háta mögött.
Kimentünk. A kikötőből a vámhivatal nem volt messze, gyalog kellett menni, onnan az állomás meg csak egy köpés... Csak annyit kellett tenni, hogy aki nem akarta, hogy a kurkászok a böröndjébe, táskájába kukkantsanak, az adott egy üveg whiskyt és egy karton Marlborót a vámosnak. Akkor pár kedves szó, oszt mehettünk haza.
Az öreg sztromó smucig volt. Adott nekem két doboz MS-t és egy üveg Vecchia Romagnát. A vámos ezt nem nagyon értékelte. Kinyittatatta a DETERT bőröndöt. (Így hívta a tengerész a ponyvával beborítított Marlborós kartont, ami sokunknak funkcionált akkoriban bőröndként.)
Hűha! Az öreg elkezdett vörösödni, izzadni, amíg nyitotta a csomagot. Abból pedig szépen előkerültek a doboz festékek, ecsetek, csavarok, kalapács, dobókötél, mifene, ami éppen volt a hajó fedélzeti raktárában, és vihető volt. És alatta a Beirutban vásárolt kremplin (jersey) méterszám. A vámos kivette, rámutatott:
- Nem viheti ki, vámárú...
Az öreg kétségbeesetten nézett rám:
- Pista patkány, mondja meg nekik, hogy itt vettem, nem külföldi... - és hogy a vámos is értse, hozzáttette: - a Dzónavinál, érted, a Dzsónavinál vettem...
Mára persze a Giovanni-Dzsónavi helyén is más üzlet van.
Hát ennyit a finocchio kapcsán.
A receptet fentebb el is mondtam, csak én pórét, erős paprikát és lila hagymát is vágtam hozzá, és sülthúshoz ettem az idénysalátát édesköményből. -->

2013. február 20., szerda

Csurgatott tojásleves (savanyú)

Amikor gyors leves kell, néha készítek ilyent is. Édesanyám gyakran főzte, biztosan azért mert szerettem, és nem a sovánka fizetés volt az oka.
Most, ha nem is a pénztárca okán, de néha jól esik. Arról nem beszélve, hogy aki tartja a böjtöt, annak bővíti a választékot.

Nagyon egyszerű. Még rántás se kell hozzá, ha diétázol. Ha nem, és "vastagabban" szeretnéd, akkor egy paprikás, hagymás rántást készíts. Én kevés olajon megdinszteltem a hagymát, megszórtam pirospaprikával, majd felengedtem egy liternyi vízzel. Sóztam, tettem bele babérlevelet. Amikor felforrt, két kevés tejjel felvert tojást csurgattam hozzá állandó keverés mellett. A végén ecettel állítottam be a savanyúságát. Lehet még beleütni személyenként egy egész tojást, akkor buggyantott is lesz benne, így azt gondolhatod, hogy eszel valamit. -->

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Honnan jönnek a blogomra

Blogom címkéi

1956 (1) 7 Pod - 7 Seas (1) 90 napos diéta (18) acukasi (1) áfonya (1) afrikai_harcsa (1) ajándék (1) Aji Amarillo (1) alma (2) aludttej (3) aludttejleves (1) alufólia (1) ámokfutás (1) aszalás (1) aszalt paradicsom (1) aszaltszilva (1) átverés (2) bab (2) babfőzelék (1) babgulyás (1) bableves (1) babos chili (1) Balázs Géza (1) Bálint Gazda (1) bálmos (2) balzsamecet (1) balzsamecet krém (1) bárány (2) Barcelona (2) barna rizs (2) barscs (3) barszcz (4) bazsalikom (7) becsinált leves (1) befőtt (1) befőzés (5) befőzőautomata (2) behajózás (5) berakás (1) besamel (3) bimbóskel (1) birka (1) birsalma (1) blog (1) blogger (1) bloglopás (1) blogregény (1) bobajka (2) bodzalekvár (1) bogrács (3) bor (1) bordó levelű zsálya (1) borecet (2) borhab (1) borjú (1) borscz (1) boursin (2) bőrös császárhús (1) brinzoli (1) brokkoli (2) búcsúvacsora (1) BUÉK (3) Bukarest (2) bulgur (3) burgonya (6) burgonyás lángos (2) búzacsíra (1) búzafasirt (1) búzahús (1) búzasikér (1) camembert (1) Carolina Reaper (1) cefre (1) cékla (9) céklalevél (1) céklaleves (1) chili (9) chili fesztivál (3) chili_és_csoki (1) chilievőverseny (1) Chilistván.hu (1) churut (1) chutney (3) ciabatta (2) cipó (1) citromfű (2) citrommártás (1) copyright (1) coq au vin (2) cukkini (10) cukorbetegség (5) curry (3) currys (1) csalamádé (1) csalán (2) csalántea (1) csatni (6) cserépedény (1) csicseriborsó (2) csicsóka (10) csicsókamentesítés (1) csili (4) csili szósz (1) csiliszósz (1) csipkebogyó (1) csípős (1) csirke (16) csirkecomb (1) csirkemáj (3) csirkemell (2) csirkeszárny (1) csokis_rumosmeggy (1) csokoládé (2) csontleves (1) csuszatészta (1) dagadó (1) darált hús (2) darálthús (1) datolyaparadicsom (1) desszert (4) diabetikus (1) diéta (6) diétás (1) díj (4) Dimitart (1) dió (4) dobálós (2) édeskömény (3) egészség (1) egészséges (1) egytál étel (1) elkészítés_könnyű (1) előétel (1) első főztöm (1) építkezés (1) erős paprika (2) esküvő (4) ételízesítő (1) fagyasztás (1) falunap (1) farfalla (1) fasírt (1) fehér bor (1) fehér hagyma (1) fehérbor (2) fehérjenap (6) fekete retek (1) fényképezés (2) fényképezőgép (2) finocchio (1) fogyás (3) fokhagyma (7) Fos sur Mer (1) főétel (1) főzelék (6) Fradi (1) francia (1) francia burgonyapüré (1) Frank_Júlia (1) frutta del mar (1) Für Kálmán (1) füstölt hús (2) füstölt kolbász (4) füstölt szalonna (2) fűszer (1) fűszeres zsemlemorzsa (1) fűszerkrém (1) ganca (1) gnocchi (2) gomba (2) gombaleves (6) gombóc (1) Gordon Ramsay (2) gördice (1) görög (1) görögdinnye (1) gőzgombóc (1) gránátalma (1) grill (1) grillcsirke (1) grízes tészta (1) grízgaluska (1) grízkocka (1) gulyás (1) gulyásnap (1) gyerekszáj (1) gyömbér (5) gyümölcsleves (1) gyümölcsmix (1) habarás. (1) hagyma (3) hagymaleves (1) hajdina (1) hajdinakása (1) hajdinapehely (2) hajósinas (1) hajószakács (9) hajózás (6) hal (2) hal ropogós (1) hal subában (1) halétel (2) halogéntök (1) házaló (1) házi sajt (3) házi tej (2) házi vegeta (1) házinyúl (1) házisajt (4) hibajavítás (1) hideg leves (3) HK (2) (1) hobbiparaszt (4) Hobbychef (1) humor (2) humusz (1) hurka (1) hurut (1) húsvét (3) idióta (1) indiai (7) irodalom (1) írós (1) Jalapeno (1) Johanna C (5) Johanna-C (4) jubileum (1) juhsajt (1) kacsafröccs (1) kakukkfű (5) kalács (1) kalocsai rétes (1) KalóriaBázis (2) kapor (1) káposzta (3) kapros túrós (1) karácsony (9) karácsonyi desszert (2) karalábé (2) karalábéfőzelék (1) kardamom (1) karfiol (1) kávé (1) Kécza Sándor (2) kefir (1) keksz (1) kelkáposzta (7) kelt gombóc (1) kelt-sült-főtt (1) kemence (2) keményítőnap (7) kenyér (8) Kenyér Világnapja (1) kérdés (2) kérdőív (1) kerekrépa (1) kert (2) Kicsi Vú (1) kifli (1) kikötők (1) kínai (2) kínai kel (1) kirántott (2) knédli (2) kocsonya (2) kolbász (3) kolzsvári_töltött_káposzta (1) konfitálás (1) Konyhafőnök (1) konyhán kívül (5) kórház (2) korhelyleves (1) Kossuth (1) kovászos (3) kovászos uborka (1) köles (4) kölesfelfújt (1) köménymag (1) könnyű (2) könyv (1) köpülés (1) köret (2) Kövér porcsin (1) krémleves (12) krumpli (8) krumplis tészta (1) krumplisaláta (3) kruton (1) kuglóf (1) kukorica (6) kukoricagánica (1) kukoricamálé (1) kukoricapehely (1) kukoricaprósza (1) kurkuma (1) kuszkusz (3) kvasz (1) kvíz (1) lángos (1) lecsó (8) Legény a gáton (1) lekvár (1) lekváros (1) lelked rajta (1) lenmagpehely (1) lepény (1) levélzöldség (1) leves (39) lila hagyma (2) lila káposzta (1) lila krumpli (2) lizon (1) locsoló vers (1) lombozás (1) lucskos krumpli (1) magyar (1) Magyarország szeretlek (1) májfasírt (2) májgombóc (1) majonéz (3) mák (1) mákos guba (1) mákosgolyó (1) Málta (1) mamaliga (9) mandula (2) mandulamártás (1) mángold (6) marha (1) marhafartő (1) marhalábszár (1) mártás (1) másodvetés (1) mazsola (1) mediterrán (3) medvehagyma (3) meghívó (1) menta (2) menü (1) méz (1) Michel Roux (1) mics (1) mititei (1) mogyorós (1) mogyoróvaj (1) molfetta (1) mosogatógép (1) mozzarella (1) mr1 (1) muszaka (3) müzli (1) mylar fólia (1) naan (1) Naga Jolokia (1) Nagylegény a gáton (2) Nagymaros (2) Nagyszékely (1) napló (1) narancs (1) Naxos (1) Neil Perry (1) nemzeti gulyás nap (3) nemzetközi (2) nokedli (2) novella (3) Nyikolajev (2) nyögvenyelő (1) nyúlpaprikás (1) Ogyessza (1) oklevél (1) okroska (1) olajbogyó (2) oldalas (1) olíva (1) olivaolaj (1) olvasás éjszakája (1) oregano (3) ORFI (2) öblítő (1) öntözés (1) örmény (1) őszibarack (1) pacal (2) pacalleves (1) padlás (1) padlizsán (19) palacsinta (4) palánta (1) palánta világítás (1) palántanevelő polc (1) palántatálca (1) paleo (1) pálinkafőzés (2) palukes (1) paneer (2) pangasius (1) panír (4) paprika (4) paprikás kifli (2) paprikás krumpli (1) paradicsom (25) paradicsom csatni (1) paradicsomlé (3) paradicsomos káposzta (1) paradicsompaprika (1) parmezán (1) patisszon (5) peszto (1) petrezselyem (2) pince (1) pincepörkölt (1) pink lady (1) piritós (5) pirítós (1) pite (1) pityóka (1) pizza (2) Pokol Konyhája (1) polenta (8) poljanai savanyúvíz (1) póréhagyma (5) pöfeteggomba (1) pörkölt (3) pörköltszaft (1) primo_sale (1) Priwall (1) puliszka (9) pulyka (3) Pulykanyak (1) pulykanyak leves (1) rakott (1) rakott tészta (2) rántott (1) rántott hal (3) rántott sajt (1) rántotta (3) ratatouille (3) recept (1) receptgyűjtemény (1) recsk (1) reform konyha (2) regény (1) reggeli (3) rekviem (1) rétes (2) retro (1) retrókonyha (1) reumatológia (1) rizottó (1) rizs (3) róka (1) Rostock (1) rosztyóka (1) rozmaring (1) rozsliszt (1) ruszli (1) sajt (6) sajtgombóc (1) saláta (7) salátaolaj (1) salmojero (1) sárgabarack (1) sárgarépa (2) savanyítás (1) savanyú káposzta (5) savanyú uborka (1) savanyúság (2) savó (2) Scoville egység (1) seberli (1) segítség (1) sertés (4) sertésköröm (1) shanty (1) SHU (1) Solymár (1) Solymári Chili Mikulás (1) sorsolás (1) sóska (2) spagetti (5) SPAR (1) spenót (15) stívia (1) sushi (1) süllő (1) sült (1) sült krumpli (1) sült rizs (2) sült tészta (1) sütőtök (3) sütőtökleves (2) sváb (1) szakács (1) szakácskönyv (1) szakácsverseny (1) szalonna (1) szalvétagombóc (1) szárított paradicsom (1) szarvaspörkölt (2) Szavak a hullámok hátán (1) szejtán (3) székelykáposzta (1) szénhidrát nap (1) szenteste (2) szépségkirálynő (1) szezámmag (1) szezámmagőrlő (1) szilva (4) szilvalekvár (1) szilvás gombóc (1) szilveszter (1) szív (1) szívatótálca (1) szója (2) szója fasírt (1) szótár (1) Sztárséf (1) sztori (1) sztrapacska (1) szusi (1) T-Com (1) T.bálint kiadó (1) tabletta (1) tahini (1) tarja (1) tartár (1) tartósítás (1) tartósítószer nélkül (1) tatárbeafsteak (1) tej (1) tejfel (2) tejoltó (1) télre (1) tengerész szleng (2) tengerész sztori (11) tengeri hal (2) tepsis krupli (1) térkép (1) teszt (1) tészta (11) Tészta varázs (1) tésztanap (4) tésztasaláta (1) Thiszvi (1) tisztítás (1) tócsni (1) tofu (2) tojás (5) tojásos nokedli (2) tonhal (2) tormamártás (1) tök (2) tök párizsiasan (1) tökfőzelék (2) töki pompos (1) töltött (1) töltött káposzta (2) török (1) Trieszt (2) Trinidad Scorpion Butch_t (1) trüffel (1) túró (4) túrósbéles (1) TV recept (1) tyúkhúr (2) tyukovin (1) uborka (5) Uirou (1) újkrumpli (3) Újpest (1) uncia (1) ünnepre (1) vadas (2) vadon termő (1) vaj (1) vajkészítés (1) Vasas (1) vega (1) vegán (1) vegetariánus (4) versatile (1) vetőmag (1) videó (2) vihar (1) vileda (1) virsli (2) Vitold (2) Volosz (1) vörösbor (1) vöröshagyma (1) Vuk (1) wasabi (1) wok (7) Yellow Bhut Jolokia (1) zabpehely (2) Zágon (2) zakuszka (2) (1) zeller (3) zöld dió (1) zöld dió befőtt (1) zöld krém (1) zöld levelű zsálya (1) zöldpaprika (2) zöldség (22) zöldségnap (3) zúza (1) zsálya (3) zserbógolyó (1)