Igazán nem egy különleges varázslat. Van, amikor úgy készítem, mint Jan, a lengyel szakács a hajón, aki nem rántja, nem habarja és nem sűríti liszttel és még el se turmixolja. De most éppen az ellenkezőjét tettem:
Négy fej hagymát durván felaprítottam, és vajon (hagymaleveshez mindig vajat használok!) megdinszteltem. Amikor ezzel megvoltam, megszórtam két evőkanál liszttel. felöntöttem vízzel - nem akaródzik leveskockát használni -, és felforraltam. Sóztam, fehér borssal szórtam meg, és szerecsendiót reszeltem bele. Végül volt vagy két deci házi tejszínem, az is ment bele, egyet forrt, és kész a leves.
A tányérba pirítóst tettem, arra sajtot reszeltem, és rámertem a levest.
Jó étvágyat hozzá.
3 megjegyzés:
A vaj úgy gondolom lágyítja a hagyma ízét, selymessé teszi :) Bármily fura, a héten nézegettem receptek után, mert kimaradt az életemből a hagymaleves, engedelmeddel kipróbálom a verziódat!
Engedély megadva! :)
a hagymaleves finom. így is, úgy is, amúgy is :)
minden receptben liszt az van, én meg úgy útáááálok lisztezni, hogy inkább sajtozok helyette, persze csak ha tejszínes a leveske :)
Leveskocka helyett a legjobb trükköm: elcsórom anyám vasárnapi húslevesének maradékát és eldugom a mélyhűtőbe, így mindig van :)
Megjegyzés küldése