Akkor lássuk:
Kell hozzá: 1 rész paradicsompaprika vagy/és kápia paprika, 1 rész zöldpaprika, 1 rész fejteni való bab, 1 rész hagyma, 1/2 rész padlizsán (ez eredetiben nem szerepel, de volt itthon, akkor miért ne, nem igaz?), 1/2 rész magozott, hámozott paradicsom, 2-3 gerezd fokhagyma, egy evőkanál egész bors, 3-4 babérlevél, 1,5 deci olíva olaj.
Majdnem azt a címet adtam, hogy zakuszka lusta módra, mert én bizony nem daráltam le a hozzávalókat, hanem késsel vágtam kisebb darabokra, de végül kiderült, hogy így tovább tart (tehát nem lusta, hanem...)

No, kész a sütés, és a bab is "al dente" azaz, kicsit rágós, de már ehető.

Ezután forró üvegekbe tettem, két réteg celofán rá (köztük nátriumbenzoát), kupak, rácsavar, dunszt.
Két nap után, mikor kihűlt, jött a címke, és ment a szekrény tetejére.
Mit nem adnék egy spájzért! Tud valaki egy eladót?
Nemcsak télen jó pirítósra, hanem aznap, amikor készült csináltam zakuszkás focacciát is... Sajnos a sütés után nem maradt a fényképezőgépnek... :-)
4 megjegyzés:
Akaratlanul is sikerül néha a nehezebb utat választanunk, de csak utólag derül ki :) Én még nem készítettem a babos változatot, de egy ismerősömtől mindig kaptam kóstolóba pár üveggel, mert minimum 40 l-es űrtartalmú fazékkal főztek be!!!!
Hát, ha lenne spájzom, akkor én is eltennék egy szekérderékkal! Így csak módjával!
de mutatósak azok az üvegek így felcimkézve.
nekem ehhez vajon miért nincs türelmem?
Pedig csak egy címkesablont kell tervezni, és utána már egyszerű. Bar amennyit te elraksz! Ahhoz címkegyár kellene!
Megjegyzés küldése