A mi drága SPAR Zsoltink...

Már majdnem letettem arról, hogy megírom ezt a bejegyzést, mert már nem aktuális, úgy eltűnt a reklámokból a SPÁR Zsolti, ez sármos, nagyon aranyos, jóképű, rád mosolygó, majdnem hogy összekacsintó, a "csak a mi hentesünk lehet ilyen frankó srác" típusú reklámkarakter. (Ha újszülött vagy, akkor itt megnézheted, hogy ki is ő! De mivel multi, meg kopirájt, óvakodom megjeleníteni, mert akár hogyan is szeretnek minket fogyasztókat, akkor is...l) Na, szóval ez a Zsolti gyerek...

Te tudtad, hogy hazudós???
De rohadtul ám!
Mert aszondja, hogy magyar embernek magyar marhát, magyar vágóhídról, magyar tenyésztőtől, sőt a vágóhídon is minden magyar, a tetőtől a pinyóig, meg lehetne még fokozni, de piszkosul!
Tegnap láttam a reklámjában, hogy nekünk magyaroknak a Zsolti gyerek a mi vágóhídunkról, a magyar szakik által levágott legmagyarabb marha lábszárát ajánlgatja, ócsóért...
Szóval augusztus végén volt egy családi bulink, össze is jöttünk annyian, hogy kellett több-sok kiló marhalábszár. Honnan vegyük? Nyilván Zsoltiékhoz kell fordulni, mert magyar hasba magyar marhát a magyar multitól, főleg ha illen szép bajsza és pofikája van, mint a mi Zsolti gyerkünknek.
Elmentem, megvettem.
Kaptam szép originált csomagolásban gyönyörűséges marhalábszárat, bele a nagy magyar család bográcsába szándékozandó! Mert mi megérdemeljük.
És úgy kell nekünk, ha minden marhaságot elhiszünk, ami a reklámokban van.
Itten van a címkéje a magyar marha csomagolásánal, a magyar vágóhídról, a marha magyaroknak:

Tök párizsiasan spenótos polentával

Az úgy van, hogy se nem a húsmentesség, se nem a vegaság miatt lett ez a kaja, hanem amit a kert ad, azt az ember örömmel eszi. Leszedtem a teljes töktermést, el lett téve télire üvegbe, de maradt ebédre is.

Az asszonykám szép vékony szeleteket vágott, és párizsiasan csinálta, kevésbé hizlal, ha nincs rajta prézli, és ez komoly szempont.

A köret az enyém:

Egy fél zacskó bébispenótot lobogó, sós vízbe (fél liter) dobtam, és hozzáadtam 10 deka kukoricalisztet. Addig kavartam, amíg el nem vált az edény falától. A végén egyí kis darabka vajat dobtam még bele, és kész.

Azt hiszem, valamilyen gasztroblogvideón láttam az ötletet, és megmondom az igazat, hogy valóban finom a végeredmény!

Kapott mellé egy kevéske chilis balzsamecet krémet.