Zabpelyhes póréhagymaleves csicsókával

Az úgy indult, hogy tereprendezésre készültem. A ház mögötti építkezésből visszamaradt dombocskát tolólappal simára egyengettük, de ehhez, amit lehet kimentettem a legyalulandó terepről. Pár csicsókát kiástam és áthelyeztem olyan helyre, ahol az lesz a feladta, hogy a sok csalánt elfojtsa, és közben nekünk sok szép édes gumót neveljen. Egy ígéretes alól kiszedtem a termést, itt van, megmutatom. Ahhoz nem elég, hogy önmagában használjam, de arra igenis jó, hogy a receptben a burgonyát kiváltsa.

A receptet Seafalconné hozta a Bevezetés a gabonakonyhába című könyvecskéből, ő is készítette el, de én fotóztam, és teszem ki a netre, így aztán közösnek számít (ja, és én jóval többet ettem belőle...)
Tehát, hogyan járj el:
Megpucolod a csicsókát, és kockákra vágod. Egy jó vastag pórét karikákra szelsz és olajon megpárolod, és zabpehelyliszttel meghintve felengeded vízzel.

Fűszerezed: babérlevéllel, sóval, fehér borssal. Hozzáadod a tejszínt. Felteszed, s ha már két-három perce  forrt, akkor adod hozzá a csicsókát.
Most nagyon fontos eljárás következik! Azt mondod:
- Lekapcsoljam a gázt? - és nyúlsz a kapcsoló felé. De nem kapcsolod le.
- Ne kapcsoljam le? - kérdezed, s megrázod a fejed.
- Vagy mégis lekapcsoljam? - s valóban lekapcsolod. Ennyi forrás a csicsókának pont elég.
Most lefedve 15 percre félreteszed. Fedő alatt főzés nélkül megpuhul a csicsóka. Petrezselyemmel meghintve tálalod. (Nekünk speciel nem volt itthon...

Itt egy olyan változatot láthatsz, amikor lila hagymából készült és burgonyakockákat vágtunk bele.
Nagyon jó étvágyat kívánok!!!