Az ORFI után a lábam nem javult, átkerültem az Uzsoki kórház ortopédiájára, ahol végül március 10-én megműtötték a térdem. Nem nagy "was ist das", mondhatná bárki, hiszen artroszkópia volt, két lyuk a térden, és a lyukon keresztül dolgoztak. De most látom, hogy a "passzentos" izületben való turkálás, azért későbbi fájdalmakkal jár... A gyorsabb gyógyulás érdekében újra ORFI, rehabilitáció két hétig.
Most az van, hogy pénteken orvosi vizsgálat, és ha megvan az alkalmassági, akkor május elején hajóra megyek.
Közben sokat voltunk Akán. És itt retrókonyhát vezettünk (így kell mondani, ha spórolós a kedved).
Vacsorára tepsis krumpli, hagymasalátával. Ez nekem Nagyszékelyt, a gyermekkorom idézi, ahol igen sok hagymasalátát ettünk, és most már gyanítom, nem az én kedvemre készítette Anya, hanem mert ő is retrózott.
De volt neki egy másik nagyszerű találmánya is. Mivel a falu kicsi volt, és a húsbolt nem működött (volt, de majdnem mindig zárva), ezért a feltétet mindig megoldotta egyszerűen, de nagyszerűen:
Pörköltszaftot készített, és azzal locsoltuk meg a főzeléket. Na, ezt se hagyhattam ki, tökfőzelék pörköltszafttal, igazi csemege...
Húsvét után, retró ide, retró oda, mindig ettünk sonkás tésztát. Ez se hiányzott Akán az asztalról.
Aztán pénztárcakímélő kaja a lángos is, még akkor is, ha Pesten süti az ember. És ha nem lisztezed be a lángosokat, hanem olajos kézzel nyújtod, olajos deszkán pihenteted, akkor az olaj nem ég meg, és később is felhasználhatod.
