Spenótos palacsinta

Most egy gyönyörűséges kaja jön tésztanapra a 90 napos diétán belül, avagy ha már elég kövér vagy, akkor csak egy kiadós, és ízletes második fogás!
Itt a vége a spenótomnak, már a kihúzkodott tövekről szedem le a megmenthető leveleket. Ezekhez jött az ötlet, hogy együnk egy kis palacsintát.
Tehát, sütni kell... Kikevertem a tésztát, cukor nélkül, mert sós palacsinta kell, elkezdtem sütni. Amikor az asszonykám meghallotta, hogy kinek a milyen anyja mit csináljon, kijött, és megsütött tizenkét palacsintát, én meg a fejembe dugtam a szakadt elsőket... (Ketten voltak, két okból is: 13 palacsintát tilos sütni - a biztonság kedvéért, mert babonásak nem vagyunk -, és egy szakadt palacsintának még nincsen említésre méltó anyukája...)

Amíg a palacsinták sültek, megcsináltam a spenótmártást, és utána szépen csíkokra vágtam a palacsintákat.
A spenóthoz nagyjából 40 deka levelet használtam fel. Kicsit durván megvágtam őket, és egy kisebb fej hagymát megdinszteltem olíva olajon, és rádobtam a leveleket. Sóztam, borsoztam, adtam neki kevéske gyömbéres fokhagymát, és őrölt szerecsendiót jócskán. Nem kell sokat vacakolni, tíz perc párolás után felöntöttem két deci tejszínnel, felforraltam, és levettem.

Na most jöhet a rakás, avagy a rétegzés: A csíkokra vágott palacsintából egy réteget leraktam, arra jött a krém, arra palacsinta, arra krém, arra palacsinta, arra krém, nolámcsak elfogyott a palacsinta, így a legfelső spenótra sajtot reszeltem, és mehetett a sütőbe. Egészen addig ott lebzselt, amíg a sajt szépen rá nem olvadt a tetejére.
A 90 napos diétások ezt nyugodtan elhagyhatják, illetve a maguk adagjára ne tegyenek sajtot, de a spenótjukat se tejszínnel dúsítsák, hanem jófajta csapvízzel adják meg a folyósságát.

Amúgy meg jó étvágyat kínálunk hozzá!