75 deka lisztet szitálj tálba (azért kell, hogy levegős legyen, sokáig nem csináltuk, de rájöttünk, mi az oka!), adj hozzá egy kávéskanál sót, egy evőkanál cukrot, jól keverd össze.
Másfél deci tejjel futtass meg 4 dkg. élesztőt, tíz deka puha vajjal és két tojással és az apróra vágott zöld dióval dolgozd el. (Az asszonykám - mert övé a dicsőség - egy üveg befőtt felét használta el.) Közben add hozzá (szükség szerint) a zöld dió levét (ettől lett "lilás" árnyalatú a tészta), öt percig gyúrd. Lisztezett tálban egy órán át keleszd.
Oszd két felé, egy kisebb és egy nagyobb darabra. A kisebb darabba gyúrjál bele egy citrom reszelt héját, a nagyobbikba tíz deka vágott mandulát.
Készíts mindkét darabból egy-egy fonatot, tedd a tepsibe helyezett sütőpapírra. Egy tojást egy kevés vízzel keverj el, és kend meg a tetejüket. Szórd meg maradék mandulával, és takard le, pihentesd harminc percig.
A sütöt 200 fokra hevíted és 40-50 percig sütöd.
Az eredeti recptben 2,5 dl. tej szerepel, persze zöld dió nélkül.
Jó étvágyat hozzá!
5 megjegyzés:
Hú, zöld dió...Az nagyon finom lehet a kalácsban !!!
Megjegyzés küldése