Az a helyzet, hogy minden időmet leköti a parasztház felújítása. Hallatlanul élvezem, már majdnem be
végeztük, amit elterveztünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy kész, hanem annyit, hogy kinyújtóztunk a takarónk végéig, most leállunk, a bankok meg dugják fel maguknak a pénzüket, elvből nem veszünk fel semmi kölcsönt. Majd tavasszal folytatódik.Sok a munka, de egyrészt ezért is vettük, hogy legyen hol dolgozni, fizikailag leterhelni magam. A tetőt ki kellett cserélni, hát csuda, hogy mi mindent találtunk a padlás bontása közben. Hogy csak mást ne mondjak, katonaládát az első világháborúból. Aztán egy gyönyörűséges, világoskék mosdótálat, amilyent eddig csak filmeke
n láttam, persze van hozzá toalett asztal is, amin tartották, és alul volt a vizeskancsó. Meg még egy csomó dolgot találtunk, képeket, iratokat, többek között egy hagyatéki végzést 1898-ból! Szóval sok mindent, és érdekeset, annyira, hogy a honlapomra is kitettem őket. Itt megnézheted!Na, persze közben ettünk is, például ilyen reggeliket: sok-sok zöldség, és búzafasírt.
Ezt az asszonykám találta ki:
megfőzte a búzát, adott hozzá kevés tejben áztatott ken
yeret, keménytojást apróra vágva, maradék gombapörköltet, és egy nyers tojást is, hogy tartsa össze az egészet. Prézliben megforgatta, és jól kisütte! Nálam ez nagyon bejött, és ugye mondanom se kell, hogy a vegetariánusok kaphatnak a recepten!Na, azért mégse off, mert lett recept is.
4 megjegyzés:
Ez az otthoni régészkedés nagyon izgalmas lehet! Szerintem a Vesta paszta valami tűzhelytisztító lehetett, de az csak tipp.
Meglehetősen az! Főleg, amikor kiderült, hogy a hagyatéki végzés egy gerendába vésett rejtekhelyen volt.
És ha jól következtetek, akkor a ház valamikor az 1850-es években épülhetett!
A Vaterán láttam egy Vesta pasztás számolócédulát, e szerint cipőpaszta.
nem semmi...
régi könyvek is vannak?
Azok használhatatlan állapotban voltak, és főleg egészségügyi, vöröskeresztes kiadványok, brossúrák, valamikor a falu bábája lakott itt.
Megjegyzés küldése