Spájt rendezünk, kredencet lomtalanítunk, és fűszereket szortírozunk. Közben talál az ember mindenfélét, elfelejtett aszaltszilvát, (még belül a lejárati időn), nosza rajta, főzzünk valamit.Persze akinek van világhálója, az nem jöhet zavarba, millió receptet talál. Mivel volt itthon dió is (ráadásul saját termés), ezt találtam a legalkalmasabbnak, hogy elkészítsem.
Hozzávalók:
20 dkg. aszalt szilva
1 liter víz
1 dl vörösbor
1,5 dl tejszín
egy marék dió
8-10 szem szegfűszeg, 1 darab egész fahéj, cukor
Elkészítése:
A diót pörköld meg zsiradék nélkül és vágd össze, hogy darabos maradjon. A szilvát is kockázd fel. A vizet tedd fel, cukrozd meg és tedd bele a szegfűszeget és a fahéjat egy teadióban, hogy praktikusan ki tudd majd egyben venni. Ha felforrt, add hozzá a szilvát, a vörösbort, forrald kb. 5-8 percig, tedd bele a tejszínt, és még egyszer forrald fel. Én a tányérra szedett levesre szórtam a pirított diót.
Annyi trükköt elárulok, hogy nem cukrot használtam, mert az orvos szerint nem szeretem a cukrot (ezt a laboreredményből találta ki, nem a szememből), ezért Stíviát használtam édesítésre, ami sokkal édesebb, mint a cukor, és nincs randa mellékíze, mint a sok bolti édesítőkamikáliának.
Ez már ma a második bejegyzésem, de "sietnem kell", mert kedden, ha minden összejön, elrepülök Ogyesszába, s onnan Nyikolajevbe visz a taxi, és visszaszállok a Johann C hajóra.
6 megjegyzés:
ezt a levest kipróbálom és még alaposan szétnézek a blogodban.
Merre hajózol majd? Onnan nem is tudsz blogot írni?
Örülök, hogy megismerhettelek.
Mari a Bakonyaljáról
azt hiszem, mi már személyesen is találkoztunk.
Ha találkoztunk, akkor az főleg internetes kulcs kapcsán volt... ha jól sejtem.
Sajnos a hajóról nem tudok blogot írni, bár ha az embernek alkalma van kimenni a városba, akkor lehet találni internetcafét, ahonnan lehetne. De az idő sokszor rövid, nem lehet kimenni, hát ezért akkor írom, ha otthon vagyok.
Nyikolajevbe megyek, onnan szotyolát viszünk Angliába vagy Norvégiába. Ha minden igaz kedden utazom.
Itt több az infotmáció: http://szekelyistvan.hu
Internet is és házi tej is volt.
Épp akkor ballagtam haza egy kék kanna friss tejjel.
jó utat, majdnem azt írtam, jó szelet...
nézem a másik blogod.
üdv. Mari
Az Igen, talan igy
Kedves Névtelen, ezt nem igazán értem...
Megjegyzés küldése