Hozzávalók: 40 dkg. sertésdagadó, egy pici fej hagyma,
2 db. petrezselyemgyökér, egy sárgarépa, kevés fejeskáposzta,
40 dkg. burgonya, 1 üveg céklasaláta, tíz deka bacon vagy kolozsvári szalonna, babérlevél, bors, két deci főzőtejszin és két evőkanál liszt a habaráshoz, de helyettesíthető tejfellel, én speciel egy kanál tejfel és tej keverékét használtam
A receptet a HIX KONYHA listán kaptam J. Zsókától, csak keveset módosítottam rajta, úgy, ahogyan a hajón a lengyel szakácsunktól, Jacektől láttam.
A szalonnát kockára vágjuk, kisütjük, ha kell egy kevés olajat is öntünk alá, erre dobjuk a hagymát, majd a két centi hosszúra és vékonyra vágott kétféle répát. Amíg dinsztelődik, a felvágott húst 2 liter vízbe tesszük főni (adhatunk hozzá egy leveskockát is). A kápsztát apróra vágjuk, a burgonyát felkockázzuk, és hozzáadjuk a zöldségekhez, beletesszük a ecetes céklát (én 750 ml-est vettem, ennek mintegy kétharmadát használtam fel), felengedjük a főtt hús levével, persze a hús is benne marad. Babérlevéllel és borssal ízesítjük.
Behabarjuk, tálaláskor tejfelt adunk hozzá. (ezt a lengyelek kihagyják!)
A tengerész sokféle földi jóban részesül, és most itt a gasztronómiai élvezetekre gondolok. Persze az, amelyik nem finnyás, válogatós, aki azt tartja, amit én is vallok:
- Mit az egyik ember meg tud enni jóízűen, azt én is!
Persze vannak kivételek, amit a mi kultúránkban felnövekedett gyomor nem képes befogadni, de most nem erről beszélünk.
A magyar konyhában bizonyos zöldségek fogyasztása meglehetősen egyoldalú. Amikor Egyiptomban először ettem főtt uborkát, igencsak nagyot nézett a gyomrom, kétszer is:
- Mi ez? Főtt uborka? - csodálkozott, aztán így folytatta: - nahát, hogy ez milyen finoman van elkészítve. Ugye tudjátok, most következik a nálunk régebben csak savanyúságként fogyasztott cékla következik.
A polyák barátaink nemzeti étele a barscs, a céklaleves, és ennek a receptje meg is van a honlapomon. A napokban arra gondoltam, amikor előkerült egy kicsit megfonnyadt cékla, amiről elfeledkeztünk, hogy miért ne lehetne ebből levest főzni, ha nem is olyat, amilyet a lengyelek, vagy az orosz, ukrán konyhaművészek borscsa?
Nos, a következő a receptje az általam kreált céklalevesnek:
A hagymát megdinszteltem. Egy kevés cukrot ráhintettem, karamellizáltam, a kockára vágott céklát, hozzáadtam, felengedtem vízzel, és addig főztem, amíg a cékla félig meg nem főtt. Ezután adtam hozzá a burgonyát, répákat, megsóztam, borsoztam, beletettem a babérlevelet, egy kávéskanál tárkonyecettel ízesítettem.
Tálaláskor tejfelt tettem a tetejére.
A fotón a világos piros a burgonya, a lila a cékla.
9 megjegyzés:
Ilyesmivel még nem próbálkoztam, de nagyon érdekes recept, és guszta a tálalás is. :)))
Nemcsak érdekes, de finom is! Gondolj bele, a cékla a legváltozatosabban felhasználható répaféle, és kevesen ismerik másnak, mint savanyúságnak! Sajnos!
Az egykori Szovjetunióban, majd Oroszországban kiutazásaim során többször is ettem, de én még nem főztem, pedig egy videót már letöltöttem, mely bemutatja az authentikus borscs főzését. Lehet, hogy kipróbálom. A tied gusztára sikeredett.
Mindenképpen ki kell próbálni! Nekem a lengyel a legjobb, de az ukrán se rossz (oroszt ettem, de szerintem azt sokkal jobban készíti egy szakács, mint az orosz tengerész). A lengyel céklásabb.
Én orosz borscsot szoktam készíteni, imádjuk, a tied is nagyon gusztán néz ki.
Kati, köszönöm. A tied kint van a blogodban?
Nálunk általában 3 féle módon készített borscsleves kerül az asztalra, de kész vagyok bármelyik többi ezer variációját el- és befogadni :) Ami jó, az jó!
A céklából (is)készült nyári hőségben hidegen fogyasztott üdítő holodnyik levest ismered?
Kérem a holodnyik reeceptjét!!!
Megjegyzés küldése