Egy könnyű reggeli, avagy a kert utolsó üzenete: kelbimbó

Két hete kimentem a kertbe, és az utolsó, tavaly ültetett zöldségemet is "leszüreteltem". Bizonyos technikai okok miatt a bimbóskel kint telelt és nem a fagyasztóban, és milyen jól tettem, hogy nem tudtam leszedni, most még mindig van friss!
Az igaz, hogy az alsó bimbók kifakadtak, és olyanok, mint egy miniatűr káposztafej, de ez azt hiszem, nem baj. Megmutatom, mennyit szedtem:

Mint ezen a blogon sokszor elmeséltem, nagyon szeretek minden káposztafélét alaposan megpirítva, most is egy efféle reggelit mutatok be:

A kelbimbót kiolajozott serpenyőben megpirítom (kevés hagyma társaságában). Ezután a tojást felverem, adok hozzá egy pötty ízletes ecetet (ezt egy japán háziasszonytól tanultam), majd mehet a serpenyőbe. Finom, tavaszt hozó reggeli!