De elébb egy nemrégen felfedezett tulajdonságomról:
Ugye, én mindig harsányan hangoztatom, hogy minden étel, amit egy nemzet fia meg tud enni jóízűen, az jó étel, legfeljebb nekünk szokatlan. De ezt ki lehet terjeszteni úgy is, hogy amit egy (1 darab) ember megeszik, az jó...
"Normális" embern a borsot kitolja a tányér szélére, ezt tettem én is, de a minimum, hogy meghagytam.
Nemrég jöttem rá, hogy nemcsak hangoztatom, hanem pontosan eszerint is viselkedek. A példa:
Amikor zakuszkát tettem el, sok blogot végigolvastam, és az egyikben azt olvasom nagyjából, hogy: nagyon finom, amikor az ember a zakuszkában ráharap a borsra. Fenséges íz járja át a szád...Alig vártam, hogy kipróbálhassam. És valóban. Hallatlanul kellemes. Azóta mindenben szétrágom a borsot, és sokan ettől hülyét kapnak.
De ezt én tovább is fejlesztettem: minden magvas fűszer finom, ha ráharapunk... és azóta mindet élvezettel rágcsálom, és valóban mondom, hogy igen kellemes dolog. Mondottam mindezt azért, mert tegnap az alábbi levest készítettem el, és a végére maradt fűszermagok megkoronázták az ebédet! Neked persze nem kell követned.
Tehát:
Azért korhelyleves, mert az alapanyagait tekintve az, és azért indiai, mert a fűszerezése nem magyaros, hanem indiai majdnem öt fűszer keveréket használtam.
A száraz fazékba dobtam egy kávéskanálnyi mustármagot, ánizst, édesköményt, normál köményt, borsot és megpirítottam. Utána löttyintettem rá az olajat, és rádobtam egy nagy fej hagymát karikára vágva, valamint egy evőkanálnyi friss gyömbért. Megdinszteltem, mehetett rá a fele savanyú és fele édes káposzta és a valamilyen karikára vágott kolbászka (virsli). Megdinszteltem, és felöntöttem az előző nap készített currys paneer savójával. Amikor egyet forrt, megkóstoltam, és egy keveset utána sóztam. Curry nem kellet bele, mert a savóban erőteljesen érződött az íze, és majdnem elég sós is volt.
Tálaláskor tejfelt tettem rá. A kolbászból kifőtt pirospaprika miatt nem olyan sárga volt, amit vártam, de ez legyen a legnagyobb gond...
Most töröm az agyam, hogy a savó másik feléből mit készítsek!
11 megjegyzés:
Igazán finom, egyedi korhelyleves! A savóban próbáld ki, főzz benne puliszkát,rétekezd juhtúróval felénk ezt" bálmosnak" nevezik!igaz, nem panir savóból készül, de egy próbát megér!
Márti, a bálmossal az a baj, hogy keményítő és fehérje egyszerre, tehát nem fér a 90 napos diétába. Viszont az a jó, hogy egyszerá, és nagyon finom lehet, tehát el fog készülni!!!
Bocsi! elfelejtettem, hogy fogyózol. Ígérem,90 napig nem izgatlak + tippekkel :)
Márti, nyugodtan...
Finomat kreáltál, az biztos! érdekes dolog ráharapni a fűszerekre és rágicsálni, sokkal intenzívebb az ízhatása. A savó sok értékes anyagot tartalmaz, főzéshez, kenyérsütésnél, vajas tésztához ecet helyettesítésére nyugodtan felhasználhatod. Valahol olvastam arról, hogy a maradék savóból kellemes italt lehet készíteni frissen őrölt borssal. Nekem is elvem, amit más népek annyira szeretnek, az nem lehet rossz és ehetetlen! :)
Nagy kedvelője vagyok a korhelylevesnek, de általában egy évben egyezer főzöm meg, szilveszter után :), ezért korhely...
Tetszik a fúziós konyha általában, de jól ki kell találni, hogy a különböző ízek harmonizáljanak!
Még nem ettem korhely levest, de ez tetszik :) A borsot amúgy én is inkább a tányér szélére manőverezem :))
Vicuska, a savó azt anyósom generál gyógyszere volt, mindenféle bőrbajra, gyomorbajra használta. Ez az a gyógyszer, ami még finom is!
wanna, itt nem volt semmi baj a fúzióval. A korhely leves savanyú, a savó az. A használt fűszereket zömmel használjuk a káposztás ételekbe, az ánizst kivéve, no meg a curryt. Nekem nagyon ízlett!
Panna, egyszer próbáld szétrágni! Ha megfőtt, már nem vad!
Én ki fogom próbálni:) Eddig még sosem jutott eszembe, de kipróbálom:)
Róza, majd írd meg, hogyan ízlett!
Ha már indiai, s rágcsálni való, akkor a bételről ne feledkezz el!
Na jó, ezt nem komolyan mondtam.
Megjegyzés küldése