Ez egy tök új műfaj számomra, már vagy három blogom töröltem, mert nem tudom, hogyan induljak el...
Remélem, ez nem jut ugyanarra a sorsra.
Szóval a címe ugye Hajóka konyhája, hát akkor konyha:
Az ember szeret főzni. (Itt nem általános alany az ember, mert az én vagyok, az asszony alszik még ilyen nagyon hajnal tájt.) Nálunk a recept, mintha így kezdődne:
"Végy egy digitális fényképezőgépet...". Igen, mert ha főzök, akkor azt ki szoktam tenni a honlapomra. Már van egy csomó receptem kint - és másról most nem beszélünk -, annyira, hogy kezd túlnőni a tudásomon a honlap, magyarán kezd problémás lenni a megjelenítése. Sajnos nem vagyok olyan programozó, hogy egy adatbázist meg tudnék alkotni, így azt hiszem, ez egy igen jó lehetőség.
Na, nézzük, hogyan tudok ide beszúrni képet?
Jé, hát ez nem volt valami nagy was ist das!
Szóval ki tudtam tenni a vadast, amit vasárnapra főztem volt.
Hozzávalók:
A páchoz: egy kiló húshoz egy sárgarépa, egy fehérrépa, egy kevés zeller, egy kis fej hagyma, babérlevél, borókabogyó, bors, só.
A főzéshez: egy fej hagyma, két deci vörösbor, mustár, tejfel.
Elkészítése:
A húst bepácolom: megsózom, lefektetem egy lábasba, majd a páchoz valókat hús kilónként egy liter vízben felforralom, majd ráöntöm a húsra, hagyom kihűlni, és be a hűtőbe, több napra. Naponta megforgattam a húsokat, ami nálam négy napig volt a páclében.
Amikor eljött a főzés napja, akkor kiveszem a léből a húsokat, kevés olajon megkapatom, hogy éppen kifehéredjen, és elkezdem megpárolni a leszűrt páclében.
Abban az edényben, amiben sült, a zsíron megpirítom a hagymát, beleteszek két-három kanál cukrot. Amikor megkaramellizálódott, hozzáadok egy kevés vörösbort, majd (és mivel több szószt akartam készíteni, mert a következő nap spagetti lesz vadasmártással, ezért egy-egy szál friss zöldséggel, sárga, fehérrépa és zeller megtoldottam az alapanyagokat. Ezeket tettem fel dinsztelni, amikor kissé már megdinsztelődtek, akkor) a pácléből kivett zöldségeket hozzáadom, és megpárolom. Természetesen minden fűszer belekerült, ami a páclében is volt. Ha már majdnem puha, felengedem a lével, amiben a nyulat párolom, és merülő turmixszal elturmixolom az egészet. Hozzáadom a maradék vörösbort, ízesítem mustárral, és beleöntöm a tejfelt (na, ezt jól elfelejtettem).
Ezután beleteszem a húsokat, és még pár percig együtt főzöm, amíg meg nem puhul.
Zsemlegombóc, szalonnagombóc, spagetti a szokásos körete.
Na, ez kint van...
4 megjegyzés:
Ó, és ezt még sosem próbáltam vörösborral, de úgy látom, itt az ideje!
Hát bizony, de el ne felejtsd, amilyen borral készíted, ugyanolyat tegyél az asztalra is! Az úgy dukál!
Na ez AZ a kaja, amiért a világ végére is elgyalogolnék! :D
És milyen régen készítettem. Ez után akkor, amikor nyúlból készült!
Megjegyzés küldése