Palak panir és ciabatta

Régóta készültem, hogy elkészítem, de vagy spenót nem volt itthon, vagy panir. Igazából most se volt spenót, mert "csak mirelit", de szegény ember mirelittel főz (télen).
Most volt panir is, igaz nem friss, hanem két napos. Most tapasztaltam ki, hogy így viszont jobban süthető! Azt hiszem, hogy így viszont nem igazán autentikus, mert frisset kellene használni. Hogy a panir hogyan készül, azt már leírtam a cafeblogban is.
Palakot készíteni meg könnyű. nagyon hasonlít ahhoz, amit mi spenótnak hívunk (én ki nem állhatom a főzelék jelzőt ebben az esetben), bár nem tejjel készül, ahogy édesanyámtól eltanultam a módit.

Palak panir barnarizzsel

Mint említém volt, mirelitet használtam. Még csak nem is azt, amit nagyon szeretünk - spenótlevelek összetekerve, lefagyasztva -, hanem a spenóttégla masszát.
Egy kis fej hagymát megdinszteltem, adtam hozzá összedarált fűszereket: koriaandert, római köményt, fekete borsot, és három nagy gerezd fokhagymát, mivel Zsolt, a falusi boltos nem tart hinget (az indiaiak fokhagyma helyettesítőjét), majd beledobtam a kiengedett spenótot. Ezután adtam hozzá a mokkáskanálnyi kurkumát és reszelt gyömbért. Összefőztem az egészet, és kész. Mivel a víz elpárolog, nem lett valami sok, de hát eleve úgy terveztük, hogy barna rizzsel esszük.
A panirt felkockáztam, és olíva olajon pirosra sütöttem... Ha friss lett volna a panir, mint már említettem, nehezebb lett volna a sütés, mert az olaj szerteszét fröcsköl. A házi sajt milyenségét nagyban befolyásolja, meddig hagyod csöpögni, és meddig préseled. Ez mindkét esetben "ottfelejtődött", így hosszan (vagy húsz órát) csöpögött, és délutántól másnap délig préselődött, azután két napot pihent a fricskóban!
Mivel másnapra csak nagyjából három evőkanálnyi maradt, ezért sütöttem pár ciabattát (a hideg szobában állandóan van hidegen kelő kenyérmassza), és összeházasítottam az indiai és olasz finomságokat egy echt ungarische dish-sé!

Ciabatta és palak